Eddig is sok hasznos tippet adtunk a szárazépítészetről és bemutattuk már a gipszkarton felhasználási területeit is, most pedig vegyük górcső alá a gipszkarton fajtáit, először a normál gipszkartont!
A gipszkarton egy olyan rendkívül hasznos anyag, mely belsőépítészeti és egyéb esztétikai igények kielégítésére egyaránt tökéletesen alkalmas. A gipszkartonnak számos fajtája létezik: normál gipszkartonlap, hanggátló gipszkarton, impregnált gipszkarton, tűzgátló gipszkarton.
Lássuk pontosan milyen esetekben lesz tökéletes választás a normál gipszkarton?
A normál gipszkartont használhatjuk utólag szerelt válaszfalak, álmennyezetek, előtétfalak, tetőtér-beépítések és szigetelések burkolóanyagaként, illetve szárazvakolatként is.
Azonban mielőtt nekiugrunk az átalakítás előkészületeinek és képzeletben már meg/újratervezzük otthonunk helyiségeit, nézzük meg alaposan, mit érdemes tudni a leggyakrabban használt gipszkarton fajtáról, a normál gipszkartonról!
A praktikus gipszkarton
A normál gipszkarton már a színe alapján is könnyedén felismerhető: az egyik oldala sima törtfehér – fehér – sárga színű, a hátoldala pedig szürkésfehér és érdesebb a papírborítás miatt.
A gipszkarton tábla paraméterei 3 fő tényező alapján határozható meg:
a vastagsága, a szélessége és a hosszúsága.
Vastagság szerint a gipszkartonlapokat 4 csoportra oszthatjuk:
6 mm-es, 9,5 mm-es, 12,5 mm-es és 15 mm vastagságú gipszkarton lapok.
A 6 mm-es gipszkartonlapok a legvékonyabb és ezáltal a leghajlíthatóbb gipszkartonok. Javarészt designelemek kialakításához, köroszlopok építéséhez használjuk. Ebben az esetben a gyártás során a 6 mm-es gipszkartonlapot pluszban üvegszállal erősítik meg, ezért lehet hajlítani a különböző design elemek kialakításához és nem törik olyan könnyen, mint a többi normál gipszkarton.
A mindennapokban a leginkább használatos gipszkartonlapok a 9,5 mm-es és a 12,5 mm vastagságúak – ezek a mindenhova ajánlott, univerzális, standard vastagságok. A legvastagabbak a 15 mm vastag gipszkartonlapok, ezek a legjobban terhelhetőek, de egyben a legnehezebbek és a legvastagabbak az összes közül.
Szélesség alapján itthon két méret terjedt el: a 1200 mm-es és az 1250 mm-es. Igazából a szakember választása, hogy melyik szélességűt használja. Amennyiben a válasz,- vagy előtétfal szerkezete 60 cm-es bordatávolságú, akkor a 1200 mm szélességű lapot fogja használni, amennyiben a 62,5 cm-es távolságú, akkor pedig 125 mm szélességű gipszkartonlapokat szükséges megvásárolni.
Gipszkartonlapokat hosszúság szerint is több csoportba lehet osztani. A 2 m-es a hagyományos, normál hosszúságú lapméret. A 2,75 m-es és a 3 m-es hosszúságú lapokkal akár egy egész szobafalat is le lehet burkolni vágás nélkül, ami főleg a nagypolgári lakások esetében praktikus választás.
Érdemes arra törekedni, hogy egész gipszkartonlapokkal dolgozzunk. Éppen emiatt az építkezésnél vagy átalakításnál mindig a kiválasztott helyiség adottságai alapján érdemes eldönteni, hogy melyik gipszkartonlap-hosszúság az ideális.
Gipszkarton vs. páratartalom
Az impregnált gipszkarton kiváló megoldás vizesblokkok és vizes helységek burkolására, wc hátfal építésére, tartály elrejtésére vagy a csempe felület előkészítésére.
Azonban a normál gipszkartont elsősorban olyan helyiségek kialakításánál használjuk, ahol a relatív páratartalom maximum 70 százalék körül van.
Bár a gipszkartonból készült helyiségeknek kiváló a helyiség-klimatizáló hatása – gipszkartonban lévő gipszmag nagy mennyiségű párát képes befogadni, ezzel csökkentve a helyiség páratartalmát – mégis ajánlatos odafigyelni, hogy ne lépjük túl a maximalizált páratartalom értékét!